M�r maga a program neve (V�gs� Fant�zia) is utal l�trej�tt�nek ok�ra: az 1980-as �vek k�zep�n a jap�n sz�khely� Square a cs�d sz�l�n �llt, a v�llalat eln�ke, Hironobu Sakaguchi legv�gs� k�ts�gbees�s�ben l�trehozta csapat�val a Final Fantasy els� r�sz�t, gondolv�n, a j�t�k megjelen�se ut�n �gyis bez�rhatj�k a boltot. Nem �gy t�rt�nt. A Final Fantasy n�v manaps�g m�r kultussz� n�tte ki mag�t: ha valamely �ru ezzel van f�mjelezve, biztos, hogy milli�kat keresnek vele. A n�v m�ra az eg�sz vil�gon elterjedt, hatalmas rajong�t�bora van, de Eur�p�ban csak a Final Fantasy VIII keltette fel el�sz�r a j�t�kosok figyelm�t. Pedig az el�zm�nyek sem elhanyagolhat�ak. A program neve (Final Fantasy -- Utols� Fant�zia) is utal l�trej�tt�nek ok�ra: az 1980-as �vek k�zep�n a jap�n sz�khely� Square Inc. a cs�d sz�l�n �llt. A v�llalat eln�ke, Hironobu Sakaguchi k�ts�gbeesetten pr�b�lt egy olyan j�t�kot megalkotni, amely nem csak kihozza a c�get a p�nz�gyi v�ls�gb�l, de kultuszt is teremt. V�g�l, tal�n legv�gs� k�ts�gbees�s�ben l�trehozta csapat�val az els� Final Fantasyt, gondolv�n, a j�t�k megjelen�se ut�n �gyis bez�rhatj�k a boltot. Nem �gy t�rt�nt. Az els� Final Fantasy j�t�kot 1987-ben adt�k ki Jap�nban Famicom konzolra, �szak-Amerik�ban pedig 8-bites NES-re. Ez a j�t�k kiss� hasonl�tott az egyik els� RPG-re, a Dragonquest-re, de ott a mesters�ges intelligenci�t alaposan elhanyagolt�k, �s a sztori is csak egyszer� volt: ki kellett szabad�tani az elrabolt hercegn�t, �s hazavinni az apj�hoz. Akkoriban m�g tabu t�ma volt enn�l komolyabb, bonyolultabb RPG-t alkotni. B�r az els� Final Fantasy a felsz�nt tekintve hasonl� volt: le kellett gy�zni a gonoszt, �s megmenteni a hercegn�t, de ez csak a sztori egyik r�sz�t k�pezte. A c�l tulajdonk�ppen az volt, hogy ki kellett der�teni, ki �ll az eg�sz bajkever�s m�g�tt, �s meg kellett �t �ll�tanunk. A t�rt�net b�velkedett fordulatokban, �s m�g az id�ben is visszautazhattunk, hogy legy�zz�k a v�gs� ellens�get. A sztoriban eml�t�st tettek a F�ny n�gy harcos�ra, akik egykoron elj�nnek, �s meghozz�k a vil�gb�k�t. M�r itt is megjelentek a kasztok, b�r csak kezdetleges form�ban. Emellett a harcrendszer is egyedi volt: az ellens�geket a k�perny� bal, a j�t�kos karaktereit pedig a jobb oldalon t�ntette fel. Ekkor m�g nem haszn�lt�k a var�zspontokat, �s a t�bb szerepl�s, val�s idej� csat�kat sajnos m�g lehetetlen volt megoldani. Ez a fajta RPG st�lus azonban akkor m�g forradalmi volt, ez�rt is lett bombasiker bel�le. Final Fantasy I Ez�rt nyilv�nval� volt, hogy a j�t�k nem maradhat m�sodik r�sz n�lk�l �gy Sakaguchi-san azonnal elkezdett dolgozni a folytat�son. A Final Fantasy II-t egy �vvel k�s�bb, 1988-ban adt�k ki, �s legal�bb akkora sikert aratott, mint el�dje. De sajnos, ez a r�sz m�r nem jutott el a nyugati piacra, mivel csak Famicom konzolra jelent meg. B�r a hangulat, a grafika �s a zene nagyj�b�l maradt a r�gi, de a fejleszt�k nagy hangs�lyt fektettek a karakterek, �s a t�rt�net kidolgoz�s�ra. A sztori n�gy fiatalr�l sz�lt, akik bossz�t terveztek a gonosz birodalom ellen, amelynek k�vet�i meggyilkolt�k sz�leiket. A fordulatok term�szetesen itt sem maradhattak el: a j�t�k v�g�n der�lt ki, hogy egy sokkal nagyobb ellens�g az, aki ellen meg kell k�zdeni�k. A szerepl�knek a j�t�k sor�n sz�mos seg�t�t�rsuk akadt, k�l�nb�z� kasztokb�l. Legink�bb eml�t�sre m�lt� tal�n Cid volt, a rep�l�k szak�rt�je. �rdekess�g, hogy mindegyik Final Fantasy epiz�dban szerepel egy Cid nevezet� karakter (kiv�ve az els�ben), �s mindegyik�knek k�ze van a rep�l�kh�z. Mindezek ellen�re a m�sodik r�sz a legkev�sb� ismert a sorozatb�l. Final Fantasy II A Final Fantasy III volt a sorozatb�l az utols� j�t�k Famicomra. A Square Inc. mindent megtett annak �rdek�ben, hogy kihozza ebb�l a r�szb�l mindazt, amit ez a konzol grafikailag ny�jtani tudott, �s �ppen ez�rt lett ez a legjobb r�sz erre a g�pt�pusra. Mikor 1990-ben kiadt�k, a Nintendo probl�m�kkal k�szk�d�tt, ez�rt ez a j�t�k sem ker�lhetett az amerikai piacra. A sztori most m�g intrikusabb volt, de v�gt�re is ugyanaz volt a st�lusa. A f� karakterek ism�t n�gyen voltak, ak�rcsak az el�bbi k�t r�szben (ez egyfajta szerencsesz�mnak foghat� fel a sorozatban). Ez a n�gy fiatal, akik egy Uru nev� faluban laktak, egy napon leestek egy m�ly akn�ba, ahol v�letlen�l felfedezt�k a Sz�l Krist�ly olt�r�t. A krist�ly elmondta nekik, hogy �k a kiv�lasztottak, a F�ny Harcosai, �s nekik kell helyre�ll�taniuk az egyens�lyt j� �s rossz, f�ny �s s�t�ts�g k�z�tt. A harmadik r�sz teh�t folytatta az els� sztori fonal�t, de jobban kiemelte a t�rt�netet �s a karaktereket. Final Fantasy III K�t f� �rdekess�ge volt m�g: egyr�szt k�t vil�got �br�zolt -- a f�ny�t �s a s�t�ts�g�t (ezzel az elemmel k�s�bb finom�tva tal�lkozhattunk p�ld�ul a Legacy of Kain: Soul Reaverben, �s a Zelda: Link To the Pastben is), valamint, hogy a karaktereinket itt m�r lehetett "tr�ningelni" is, v�ltoztatni a kasztjukat, vagy t�pusukat, teh�t a j�t�kos szabads�ga ezen t�ren l�nyegesen nagyobb volt. A Final Fantasy negyedik r�sz�t m�r mindn�l s�rget�bben v�rt�k a rajong�k. T�bb megjelen�se is volt: Jap�nban el�sz�r 16-bites Super Famicomra adt�k ki 1991-ben, majd k�s�bb Playstation 1-re is, az Egyes�lt �llamokban pedig NES-re jelent meg. A Super Famicom m�r lehet�v� tette, hogy ennek a r�sznek a grafik�ja, valamint a hanghat�sai kidolgozottabbak, szebbek legyenek. A j�t�k ez�ttal egy szerepl� k�r�l forgott: Cecil, a visszavonult lovag kalandjait �lhett�k �t, amint lassank�nt megk�zd�tt a benne �l� gonosszal, �s j� �tra t�rt (ez volt a videoj�t�kok t�rt�net�ben az els� eset, hogy a f�szerepl� kezdetben anti-h�s volt). Final Fantasy IV Ez a j�t�k m�r az "Akt�v Id�" harcrendszert haszn�lta, ami m�g jobban k�zkedveltt� tette. Igaz, a harcok sor�n a gondolkod�sra m�r kevesebb id� jutott, de sz�mtalan strat�gi�t lehetett alkalmazni az ellens�gek legy�z�s�hez. M�gis, ez a fajta harcrendszer m�g egyel�re kidolgozatlan maradt, �s a karakterek egy�ni fejl�d�s�t is kihagyt�k, mivel mindegyik�k saj�t k�pess�gekkel sz�letett, amikkel meg kellett tanulni egy�tt dolgoznia. B�r az FF IV el�nyeit a Super Nintendo nagyon kiemelte, Amerik�ban (ahol Final Fantasy II n�ven lett ismert) nem aratott olyan bombasikert, mint haz�j�ban. A j�t�kb�l k�sz�lt egy �j kiad�s 1997-ben Playstation-re, de ez sem jutott el Jap�non k�v�lre. A Final Fantasy V -- mely 1992-ben j�tt ki Jap�nban Super Famicomra, majd PlayStationre -- nagyszer� kaszt- �s harcrendszer�vel �mulatba ejtette a j�t�kosokat, de a sztorija k�zel sem volt olyan j�, mint el�djei�. A bolyg�t meteores� s�jtotta, amelynek h�tter�ben egy gonosz fa �llt. Az � szolg�ja, Gilgamesh b�rmit megtett az�rt, hogy ur�t kiszabad�tsa a f�b�l, ahov� a "Hajnal N�gy H�se" z�rta be (megint felt�nik a n�gyes sz�m). Final Fantasy V Ebben a r�szben v�gre visszat�rt a kasztrendszer: sz�mtalan fajt�ja lehetett a karakter�nknek, mint p�ld�ul a klasszikus var�zsl�, vagy lovag, de m�r megjelent a k�mikus, t�ncos �s var�zsharcos is. A j�t�k, mint Final Fantasy V sohasem jutott el k�lf�ldre. 1999-ben viszont kiadt�k a Final Fantasy Anthologyt, amely az FFV-�t �s VI-ot tartalmazta. A k�vetkez� r�szt, a Final Fantasy VI-ot 1994-ben jelentett�k meg Super Famicomra, SNES-re, �s PlayStation-re. A t�rt�net ez�ttal a m�gia k�r�l forgott: a gonosz birodalom var�zslattal k�s�rletezett, hogy �rv�nyes�thesse akarat�t. Terra, a m�gikus k�pess�gekkel meg�ldott l�ny megsz�k�tt a b�rt�nb�l, �s a l�zad�khoz csatlakozott, hogy egyes�lt er�vel legy�zz�k a gonoszt. Ebben a r�szben m�r tal�lkozhattunk �ngyilkoss�ggal, �s a karakterek szeretteinek elveszt�s�vel is, �gy a t�rt�net megint fordulatosra siker�lt. Final Fantasy VI Ebben a j�t�kban voltak el�sz�r moziszer�, renderelt vide�k, amelyek a t�rt�net fonal�t g�ngy�l�tett�k tov�bb. Emellett ennek a r�sznek volt a legjobb 2D-s grafik�ja, �s az un. "Ereklye Rendszert" alkalmazta, amely azt jelentette, hogy a j�t�k megengedte a j�t�kosoknak, hogy a harcokra felszerelj�k magukat eszk�z�kkel, �s azokat haszn�lj�k is. Jap�nban �s Amerik�ban is hatalmas siker volt a j�t�k -- b�r ut�bbiban Final Fantasy III-k�nt v�lt ismertt�. Az USA-ban ez volt akkoriban a legjobb RPG j�t�k, �s sok olyan ember is kipr�b�lta, aki eddig nem ny�lt effajta j�t�kokhoz. Sok j�t�kost ez az epiz�d vezetett be a sorozat vil�g�ba, a n�v ekkoriban kezdett az eg�sz vil�gon kultussz� v�lni. A siker�t csak majdnem �t �vvel k�s�bb, az ut�dja, a k�vetkez� r�sz m�lta fel�l. A Final Fantasy VII m�r egy val�di 3D-s k�rnyezetben j�tsz�dott a PlayStation�n, �s ezzel elnyerte a legt�bb j�t�kos figyelm�t. A t�rt�net szerint a Shin-ra test�let negat�v energi�kat (mako) �rz�kelt a vil�g magj�b�l. Azonban az Avalanche nev� t�rsas�g l�zad�i k�s�bb r�j�ttek, hogy egy sokkal hatalmasabb er� k�sz�l elpuszt�tani �ket. A j�t�kban a Final Fantasy rajong�k sz�m�ra olyan �r�k �rv�ny� nevek szerepeltek, mint a harcias Tifa Lockheart, Cloud gyermekkori bar�tja; Aeris Ganisborough (megragad� jelleme �s a t�rt�net v�gi �nfel�ldoz�sa miatt a legeml�kezetesebb karakter volt, akit valaha videoj�t�kban szerepeltettek), egy Cetra, aki k�l�nleges m�gikus k�pess�gekkel rendelkezett; Cid Highwind, a pil�ta; vagy Barret Wallace, a l�zad�k vezet�je. Sephirot volt az egyik f�gonosz, a legs�t�tebb karakter, amit a Square valaha is alkotott. Final Fantasy VII A j�t�kban a karakterek folyamatosan fejl�dtek: �j k�pess�geket, var�zslatokat tanultak meg (�rdekes �s �j var�zsl�si t�pus volt a sz�rnyek megid�z�se), �s b�r a karakterek oszt�lyokba voltak sorolva, bizonyos szintig ezeket az oszt�lyoz�sokat is meg lehetett v�ltoztatni. Ez a j�t�k volt az eddigi leghangulatosabb, mind hang, mind pedig k�phat�sokban. Szinte a v�gs�kig kihaszn�lta a PlayStation konzol tud�s�t, �s persze a fejleszt�k nem kev�s er�t fektettek bele, hogy min�l j�tszhat�bb�, �lvezhet�bb� tegy�k. Ezzel az epiz�ddal a Final Fantasy fejl�d�se �j ir�nyvonalat vett: a l�tv�ny �s a l�gk�r egyik r�szr�l a m�sikra var�zslatosabb lett, �s a Square mindent megtett az�rt, hogy folyamatosan t�lsz�rnyalja az el�z� r�szeket. A Final Fantasy VIII a sorozat m�sik nagy b�szkes�ge volt Playstation�n. 1999-ben jelent meg, el�dj�vel ellent�tben itt m�r a Resident Evilb�l megismert grafikai megold�ssal tal�lkozhattunk, azaz a h�ttereket el�re megrajzolt�k, amellyel m�g gy�ny�r�bb k�rnyezetet teremtettek. Ez�ttal a sztori Squall Leonhart k�r�l forgott, aki a SeeD katonas�gnak dolgozott. A katon�k feladata az volt, hogy �tj�t �llj�k a gonosz var�zsl�n�nek, Ede�nak, aki a vil�g f�v�ros�nak eln�k�t ir�ny�totta var�zslatai seg�ts�g�vel. Squall a szomor� m�ltja miatt k�nyszer�tette mag�t, hogy ne �rezzen senki ir�nt �rz�seket. Azonban amikor tal�lkozott a megmentend� eln�k l�ny�val, a f�ggetlen �s gy�ny�r� Rinoa Heartilly-vel, m�gis kialakult k�zt�k egyfajta kapcsolat. Az �mulatba ejt� anim�ci�knak k�sz�nhet�en eddig ez a r�sz volt a legfilmszer�bb epiz�d a sorozatb�l. Emellett sokak szerint ebben a j�t�kban voltak a legjobb, legval�s�gh�bb a karakterek. Gondolkod�suk, p�rbesz�deik, �rz�seik olyanok voltak, ak�rcsak egy �l� ember�. Final Fantasy VIII A harcrendszer volt az, ami m�g a fejleszt�ket is nyugtalan�totta: kiss� �ssze volt mixelve minden �sszetev� eddigi rendszerb�l. Ez sokaknak nem v�lt be, de m�g �gy is nagyszer� j�t�k maradt a nyolcadik epiz�d, hiszen a Square Inc. olyan maradand� programot alkotott, amely m�g egy Academy Award d�jat is bezs�km�nyolt. A k�vetkez� r�sz, a Final Fantasy IX egy �vvel el�dje ut�n j�tt ki, de ahelyett, hogy magasabbra emelte volna a grafikai szintet, kiss� visszafel� haladt, a m�r j�l kiismert �sv�nyeken. B�r grafik�ja 3D-s volt, nem rendelkezett olyan val�s�gh� l�tv�nnyal, mint az FF8. Mivel ez volt az utols� FF j�t�k Playstationre, a k�sz�t�k egyfajta tisztelg�snek sz�nt�k a r�gebbi, 2D-s j�t�kok sz�m�ra. A t�rt�netben Brahne kir�lyn� h�bor�kat provok�lt szerte Gaia vil�g�ban. A l�nya, XVII. Garnet Til Alexandros megel�gelte mindezt, �s l�zad�khoz csatlakozott, kiknek vezet�je a fiatal Zidane Tribal volt. Egy�tt kerestek v�laszokat, m�g v�g�l r�j�ttek, a kir�lyn�t a gonosz m�gus, Kuja ir�ny�totta, ugyanis egy �si titokra, a sz�rnyek megid�z�s�nek mik�ntj�re szeretett volna r�j�nni. A karakterek kin�zete sokkal rajzfilmszer�bb volt, mint az el�z� r�szben: p�ld�ul a f� karakter, Zidane b�r norm�lis kisfi�nak n�zett ki, macskaszer� farokkal rendelkezett, a l�zad� hercegn�nek, Garnetnek pedig a test�hez k�pest t�l nagy volt a feje. De szerepelt m�g ebben a r�szben a felejthetetlen Vivi Ornitier, a kis fekete m�gus, Adelbert Steiner, a lovag, valamint Eiko Carol, a fiatal id�z�, �s Amarant Coral is csatlakozott a csapathoz. Final Fantasy IX Minden karakternek voltak saj�t k�pess�gei, amiket csak �k haszn�lhattak, �gyhogy megint egyfajta oszt�lyoz�ssal tal�lkozhatunk. Zidane p�ld�ul tolvaj, Vivi fekete m�gus, Garnet �s Eiko pedig id�z�k voltak. A k�pess�geket t�rgyakb�l, vagy fegyverekb�l tanulhatt�k meg a karakterek. Az eg�sz programb�l val�s�ggal �radt a nosztalgia. A karakterek sokkal fantasztikusabbak voltak, mint el�z� alkalommal, �s a zene is f�lbem�sz�bbra siker�lt. Az FF8 el�retekint�s volt a j�v�be, az FF9 pedig visszatekint�s m�ltra, �s igyekezett visszahozni az els� k�t r�sz hangulat�t. F�k�nt mag�ra a j�tszhat�s�gra �sszpontos�tott, nem annyira a moziszer� l�tv�nyra, �s a harcrendszer is egy�rtelm�en jobb lett. A brav�ros folytat�s, a Final Fantasy X az "�j gener�ci�" els� tagja volt, ez�rt mindenki sokat v�rt t�le. Ennek ellen�re a j�t�kosok nem csal�dtak, mikor 2001-ben a Square kiadta Playstation 2-re. A sztori ism�t kiss� melodramatikus, �s fantasztikusan kidolgozott volt. Tidus a f�szerepl� nagyon optimista, vid�m karakter volt. A n�i f�szerepl� Yuna, egy titokzatos, �s v�gzetes er�t�l, a Sin-t�l akarta megv�deni a vil�gukat. A harcrendszer itt m�r m�s lett, mint az el�z� j�t�kokban. Ugyan itt is k�r�kre osztott harcok voltak, de egy k�rben a karakterek egyszerre t�bb akci�t is v�ghez vihettek. Ezekben a k�zdelmekben m�r igen nagy szerepe volt a strat�gi�nak, ami igen kellemes v�ltoz�s az el�z� r�szekhez k�pest. Final Fantasy X Fontos �j�t�s volt, hogy a szerepl�knek v�gre volt hangjuk. Siker�lt mindegyik karakternek megfelel� szinkronhangot tal�lni, amely nagyban emelte a j�t�k sz�nvonal�t. A program grafik�ja egyszer�en l�legzetel�ll�t�ra siker�lt a maga idej�ben. A karakterek hihetetlen�l val�s�gh�ek voltak, amit r�szben az �leth� mimik�nak k�sz�nhett�nk. Az FFX k�zvetlen folytat�sa, a Final Fantasy X-2 Jap�nban 2003-ban jelent meg, szint�n PS2-re. Igen �rdekes kiv�tel a j�t�k, mivel a Square fejleszt�inek nem volt szok�sa, hogy k�zvetlen�l folytass�k az el�z� r�szek t�rt�net�t, de a nagy sikerre val� tekintettel itt m�gis megtett�k. Final Fantasy X-2 A t�rt�net persze megint Yuna �s Tidus k�r�l forgott: helyre�llt a b�ke Spira-n, Sin elbuk�sa ut�n j�rtunk k�t �vvel. Yuna az egyik szf�r�ban (krist�lyg�mbszer� k�pz�dm�ny) l�tni v�lte a halottnak hitt Tidus-t, vagy legal�bbis valakit, aki nagyon hasonl�t r�. De mivel a l�tom�s nem volt tiszta, elhat�rozta, ut�naj�r a dolognak, �s m�g t�bb szf�r�t gy�jt �ssze. Megint �ssze�llt unokatestv�r�vel, Rikku-val, �s csatlakozott hozz�juk egy �j szerepl�, Pain is. B�r a j�t�k akt�v, �s nem pedig k�r�kre osztott harcrendszerrel volt ell�tva, m�gis ez volt a leggyorsabb, legperg�sebb az �sszes r�sz k�z�l. �jdons�g volt a "ruhaszf�ra" rendszer: karaktereink t�mad�sa, �letereje �s var�zspontjai att�l f�ggtek, milyen ruh�t viseltek. Az un. garment gridekkel lehetett a ruhaszf�r�kat felt�lteni, hogy ezut�n a harc v�g�ig egyetlen, felturb�zott karakterrel k�zdhess�nk. A szinkronhangokat ism�t fantasztikusan eltal�lt�k a fejleszt�k, b�r a zen�re mintha egy kicsit kevesebb id�t ford�tottak volna, mint az el�z� r�szben. A grafik�ban �s technik�ban nagyj�b�l k�vette el�dj�t, b�r itt a karakterek mozdulatai jobban ki voltak dolgozva, �s m�g val�s�gh�bben fejezt�k ki magukat mimik�ikkal �s gesztusaikkal. Az FF X-2 nagyon j�l siker�lt j�t�k, b�r egyesek szerint nem biztos, hogy egy ilyen remekm�nek, mint el�dje, kellett volna folytat�st k�sz�teni. Az �jabb r�sz, a Final Fantasy XI m�r egy internetes j�t�kra kihegyezett program volt. 2004-ben adt�k ki PlayStation 2-re, majd nem sokkal k�s�bb pedig PC-re. A program egy Network Adaptort haszn�lt, aminek seg�ts�g�vel felcsatlakozhattunk az internetre, ezzel megismerkedve sz�mtalan m�s FF rajong�val -- persze nem kev�s p�nz�rt. A t�rt�net most nem volt karakterhez k�tve: VanaDielt, a k�l�nleges, m�gikus krist�lyok lel�hely�t egy napon a gonosz er�k t�madt�k meg, �s porig rombolt�k. A feladatunk azt volt, hogy �jra ben�pes�ts�k, felvir�goztassuk, �s mint benne �l� lakos, alak�tsuk a vil�g t�rt�nelm�t. Ebben a j�t�kban m�r hihetetlen�l nagy szabads�got kaptunk az el�z� r�szekhez k�pest: saj�t karakter�nket form�lhattuk meg, nem volt megk�tve, hogy mit kell csin�lnunk. Mi szabhattuk meg a karakter�nk faj�t, kasztj�t, kin�zet�t �s tulajdons�gait, teh�t teljesen egy�niv� tehett�k. �t fajb�l v�laszthattuk ki a nek�nk legjobban tetsz�t: ezek a hume, az elvaan, a tarataru, a galka �s a mithra. Term�szetesen mindegyik fajnak megvoltak a maga j� �s rossz tulajdons�gai. Ezut�n k�vetkezett a kaszt kiv�laszt�sa, amelyben volt b�ven v�laszt�k, a gy�gy�t�t�l (vagy m�sk�nt feh�r m�gus), a harcoson �s tolvajon kereszt�l, a k�bor szerzetesig. De a j�t�k alatt mind a karakter fajt�j�t, mind pedig a kasztj�t v�ltoztathattuk, ha el�gedetlenek lett�nk volna az addigi be�ll�t�sokkal. Final Fantasy XI A karakterek k�l�nb�z� k�pess�geket is megtanulhattak, mint p�ld�ul a hal�szatot, vagy b�ny�szatot, amik seg�tett�k �ket �tjuk sor�n. A k�sz�t�k nagy hangs�lyt fektettek a kommunik�ci�ra is, hiszen az MMORPG-k c�lja, hogy a j�t�kosok min�l t�bbet t�rsalogjanak egym�ssal. A harcrendszer k�r�kre osztott volt, �s miut�n kiv�lasztottuk az ellenfel�nket, majd a t�mad�s m�dj�t, karakter�nk tapasztalati pontjait�l f�gg�tt, mennyire nagy sebz�seket okoztunk a szemben�ll� f�lnek. Ha magasabb szintre jutott a karakter�nk, itt is �j speci�lis k�pess�geket �s var�zslatokat tanulhattunk -- mint ahogyan azt m�r megszoktuk ebben a sorozatban. A Final Fantasy XI grafik�ja apr�k�losan kimunk�lt volt, m�lt� b�szkes�ge a sorozatnak. A harcok l�tv�nyosak, a karakterek kifejez�k�pess�ge figyelemrem�lt�, �s a k�rnyezet is kell�k�ppen ki volt dolgozva. A tizenegyedik r�sz egy remek j�t�k, rengeteg rajong�val b�szk�lkedhet, annak ellen�re, hogy az internetkapcsolat sz�ks�gess�ge miatt csak valamivel sz�kebb r�teghez juthatott el. Kiss� kiv�telnek sz�m�t a sorozat tagjai k�z�l a Final Fantasy Tactics, hiszen a t�rt�net szerint itt is a fiatal h�snek kell megmentenie a bajba jutott kir�lyl�nyt, azonban itt m�sok voltak az alapok, mivel a j�t�k a strat�gi�ra �p�tett, mint m�r azt a neve is mutatja. A j�t�kot 1998-ban adt�k ki PlayStationre. Eur�p�ba sajnos nem jutott el, de Amerik�ba igen. A harcrendszer c�lja az volt, hogy a j�t�kos min�l t�bb katon�t gy�jts�n �ssze, majd ezeket �ll�tsa fel, �s strat�giailag megfontolt l�p�seket tegyen vel�k. Az elhelyez�s �s az id�z�t�s nagyon fontos t�nyez�nek bizonyult a harcok alkalm�val. Els� l�t�sra kiss� szokatlannak �s bonyolultnak t�nt ez a fajta harcrendszer, de mikor az ember jobban �tl�tta, kikrist�lyosodott, hogy eg�szen j�l kigondolt megold�ssal �ll szemben. A fejleszt�k ezzel m�g t�bb gondolkod�sra akart�k sarkallni a j�t�kost, de sajnos egy-egy harc hossz� ideig -- egyes esetekben ak�r 20-30 percig is -- el tudott tartani. �ppen ez�rt csak a strat�gia szerelmeseinek, �s a t�relmes FF-rajong�knak tetszett a j�t�k. Persze a strat�giai elemek mellett lehetett szintet l�pni, illetve tapasztalati pontokat is szerezni. Sajnos a hanghat�sok nem voltak t�l kiemelked�ek, ugyanis n�h�ny h�tt�rzajon k�v�l nem nagyon hallhattunk m�st, de a grafika m�g �gy, �t �v t�vlat�b�l is igen kellemes. Az el�bbi j�t�k tov�bbfejlesztett v�ltozata a Final Fantasy Tactics Advance. A Square Enix ezt 2003-ban jelentette meg Gameboy Advance-ra, �s igen figyelemrem�lt� j�t�k kerekedett ki bel�le, ami t�bbek k�zt annak is k�sz�nhet�, hogy a csapat ekkor pr�b�lta megismertetni a sorozatot az �j gener�ci�s hordozhat� konzolok tulajdonosaival. A f�h�s ez�ttal Marche Radiuju volt, egy teljesen �tlagos kisfi�. Egy napon bar�taival egy titokzatos, �rthetetlen nyelven �rt k�nyvet lapozgatott, �s Marche m�snap reggel m�r egy m�sik vil�gban tal�lta mag�t... Final Fantasy Tactics Advance Persze az RPG-elemek (tapasztalati pontok, var�zspontok, keresked�k, akikt�l k�l�nb�z� t�rgyakat v�s�rolhatunk �s adhatunk el) mellett taktikai be�t�st is �szrevehett�nk a j�t�kon: b�r szabadon is k�borolhattunk a karakterrel, az volt a legc�lszer�bb, ha a kocsm�kban kaphat� k�ldet�sekre �sszpontos�ttunk. A harcrendszer egy �jfajta m�dszert k�vetett: miut�n kiv�lasztottuk azokat a karaktereket, akikkel harcolni akartunk, egy b�r� �ltal fel�gyelt, szigor� szab�lyokhoz k�t�tt harct�ren tal�ltuk magunkat. A grafika nagyon hangulatosra �s sz�pre siker�lt, de a hanghat�sokra sem eshetett panasz. A j�t�k egy�rtelm�en megtartotta a Final Fantasy-k vil�g�nak hangulat�t. A k�ldet�seknek k�sz�nhet�en t�bb mint 100 �r�nyi j�t�k�lm�nyt ny�jtott, s�t, multiplayer m�dban m�sokkal is �sszem�rhett�k tud�sunkat. Ennek k�sz�nhet�en az egyik legkeresettebb Gameboy Advance j�t�k lett bel�le. Manaps�g ha bet�r�nk egy j�t�kszoftvereket k�n�l� �zletbe, akkor szinte biztosak lehet�nk benne, hogy a Final Fantasy sorozat t�bb r�sz�t is megtal�ljuk a polcokon. Mivel a sz�ria szinte minden darabja hatalmas sikereket �rt el vil�gszerte, �gy nem meglep�, hogy a Square-Enix jelenleg is t�bb folytat�son dolgozik. Hamarosan Eur�p�ba is meg�rkezik a Final Fantasy XII, nemr�g jelentettek be k�t �jabb GBA v�ltozatot, �s a napokban jelent meg GameCube-ra a Final Fantasy: Crystal Chronicles, melyet cikk�nk k�vetkez� r�sz�ben r�szletesen is bemutatunk.